Panneau; Q 5949

- 38 Dávid: Nagyon kedves volt. Attila neked ninos érzéked a Urához. Lá tod. Ez az! Ez látszik a képeiden. Tompa vagy. Tompák a szineid. És a témád is beszűkült. Eszter: Ilyent nem lehet irni egy kritikába, Dávid: Nem is ezt fogom irni. Természetesen a kritikában nem fogsz csalódni • Salamon: Igyatok kérlek, cukrot is tegyél bele Dávid elvtárs... Te Dávid elvtárs én azt mondom neked, tedd bele a holnapi lapba Tudod, a kiállitáa ша holnap lesz, éa a leghasznosabb, ha holnap jelenik meg az a cikk is. Egy nagyobbat persze irhats majd a Művészetbe. Dávid: Természetesen. Akkor el is kell mennem, hogy le tudjam adni az anyagot. Salamon: Eszti kérlek, kisérd ki Dávid elvtársat, Dávid: Hát akkor...holnap már olvashatod... üdvözöllek Salamon bátyám.. . Salamon: Szerbusz drága öcsém, Dávid: Mehetünk, Eszter? /ki/ Salamon: Látod, Erre még én sem gondoltam. Csak maradj, én kifigyelem őket. Attila: /Inni kezd./ /Kint csapódik a kapu, kutyaugatás, stb. éjszakai hangok/