Verginia; Q 5945

29 Veleda : Appius i M arcu.3 t Appius t Veleda : Appius : Kezem Veszfca oltárára' Az én lányom Opimia > Vorginiusnak a lány a < Különös agyfurcaa csere r Ritkán ball ilyet az ember • És ha a kettő hasonmás' Kézenfekvő a valóság / Uogy mindkettő Verginiusé • A két lény apáról egy testvér, Nem nagyuram nem engedem t Verginia a gyermekem • p hiszed e ezt monctóVeleda ­Mertnogyba ez tiszta igaz < Verginius fél vagyona t Tietek e naptól fogva • Plebejusnak a vagyonát < Nem védi a törvény ugy már t Mint a patriciuaokót» Mellettünk áll a főtörvény. Nem epekedtem vagyonára / Átkot adtam én reája . Veszta szüzek templomában Tömjént nintettem oltára * Ifir Két Veszta nő közt térdeltem, Mellettem édes gyermekem t A bat éves Öpimia , Nagyon emlékszem én reá ' Az imámban átkot mondtam / Verginre (az apára mondtam < Vészitse el legszebb kincsét { Opimiám rám csak néz néz • így lett Veszta szűz a láayonx De e tettem szánom bánom • Átkom ugyan meghallgatva, Opimiám viszont oda , hogy volna ő elveszitve ? Hagy jóság Veszta papnője Előkelőknek gárdája , Plebejusok elől zárva v

Next

/
Thumbnails
Contents