Verginia; Q 5945

Veleda í Appius s Veleda t Marcus t Veleda î Appius t Veleda î Appius : Marcus s Appius s - 3o Én mégis őt beherztem' Legyenek hát büszkék erre• Tizenkét éve már benn van, Már kész papnő felavatva. Nem rab üestia papnője/ El van temetve örökre Elveszetirá ez a világ i Nem tudja az élet jóságát. Nincs örömn, nincs bánata/ Elsorvad mint egy darab fa . ha lehetne most kihoznám/ És boldogan férjhez adnám Ezt ma törvény nem engedi > Tizennyolc év múlva jöhet ki• Az sok «hosszú «rettenetes » hová menjen akkor férjhez ? harminchat éves lesz akkor Rájöni* már az öreg aggkor i Inkább maradjon vénlánynak, Mint ihduljon a világnak < Mit ér a rang és sok móka ? Mint viz nélkül fürge fóka > Éhes embernek mit ér cicoma

2 Mint a délibáb a szomjasnak • Neveti főúr a bajom / Szegény lányom de sajnálom De legalább Így uri nő ' Bámulja a világ tisztelőn Mit ér az a nagy tisztelet

2 Mellette semmi öröme Az uri ranjt csak egy fantom/ Megszédít aztán szétoszolt ha igaz amit ti mondtok ' Valóra vál az álmotok . És ha lányom rá megy erre » Anyja s maga szégyenére ? hol valósul az én álmom ? Feleletet főúr várok t Nem megy rá senki erre . E bonyolult eseményre i Kibogozodnak a csomók