Az örökség; Q 5940

- 34 PÉTER — támadóan — Egész jól nyomod a szöveget -, de persze, ez engem ugy sem érdekel! Mindnyájan hallgatnak IIARDINÉ Péter fiam, te ittál! Érzem rajtad. — megborzong, arrébb húzódik PÉTER Na és, mi van ezen szörnyülködnivaló? Persze hogy ittam* Száraz gigával mégsem lehet strabancolni ilyen hulláknak való hidegben*.. És olyan átkozottul messze laknak, hogy még a sátán is elkerülné házukat* — rövid szünet — De jó -ogy eszembojuttatja, van valami innyavalójuk, mert szörrnyen pprzik a lehelletem* Judit tagadóan int Hardiné felé IIARDINÉ Nincs itthon semmi italunk Péter! De mindjárt kész a kávé, azt kaphatsz* PÉTER Azt tartsa me a szenteknek. — magában — Méghoy kávét igyak... röhelyes. — Hardinéhoz — De hát nu ez, siralomház, hogy semmi nedű sincs? JUDIT Ha előre tudjuk, milyen megtisztelő vendégünk lesz, légy nyugodt gondoskodtunk volna róla. Péter nem vuszi észre a gúnyolódást PÉTER No, akkor gyorsan elmondom megbízatásom ós olgaloppozok ogy ölyan bodegába, ahol részegre öblögethetem magam... HARDINÉ — undorral — Ugy látszik, a vér való >an nem válik vizzé. Látom Péter, te már sosem tudsz megváltozni, nem tusz alkohol nélkül meglenni, mert amit te művelsz, az borz

asstó, és fölháboritó! Egyenesen rkölcstelen!... Apád mondja, hogy van nap, amikor megiszol hx harminc feldecit.•• a többiről nem is