Az örökség; Q 5940

26 NEVELŐNŐ Egyébként, tessék, itt a minisztérium v lassa, arra a levelemre, amelyben megírtam, hogy Barlay Judit további nevelését, édesapjánál, Barlay Jánosnál vagy Hardi Zoltánnénál látom biztosítva, aki Barlay Juditot magához akarja venni* A gyámügyi előadó csodálkozva mered a nevelőnőre. Miután elolvasta a levelet, meglepődve felkiált GYÁMÜGYI ELŐADÓ Ó, kérem... iszen mindezekről á semmit nem tudtam!..* így egészen más kép alakul ki... Ezek szerint a jegyzőkönyvben valóban félrevezető adatok szerepeltek. Feszült csönd keletkezik; mindenki az anyái* néz, aki megvetően végignéz rajtuk Tehát Barlay Juditot az édesapjának Barlay Jánosnak Ítélem) erkölcsi neveléséért lLurdi Zoltánné vállal felelősséget, akinél a gyermek élni fog! Remélem, mindenki egyetért ezzel! AZ ANYA — felkiált — Nem, nem ve etik el tőlem а gyermekem! 0 az enyém, jogom van hozzál Szavaira már senki nem figyel. A gyámügyi előadó összerakja iratait; föláll, majd kivonul a két társadalmi ülnökkel. A többiek is indulnak kifelé. Csal: az anya marad, aki szinte dermedten nézi lányát, majd megfogja kezét; könyörgőn, csaknem sirva Hát mond drága kislányom, te valóban nem szeretsz engem? Hát ezt érdem Item tőled, amiért f lneveltelek, harcoltam érted, és annyit, de annyit szenvedtem miattad?! Ez a hala tulajdon gyermekemmel szemben?... Most mond a szemembe; nea akarsz hozzám jönni? JUDIT — zavartan hajtja le fejét — Nem... nem akarok a mamához menni,... mert a mama engem nem szeret!