A máglya és a vízhordó fiú; Q 5937

XI Mozdulatlanak, látszólag nyugalommal néz maga elé«/ Zoltán: /ferez felé/ Te ne kérődj énvelem, te csak raej, vigasztalgasd a férjedet, sieg menjetek Károlyékkal estély ökre, hogy szép karieret ok, meg életetek legyen, meg istennyilat - mit böröoaz te énvelem? - /k

k ja felé int/: A tejfelt le tudjátok szedni az öregek csupráról, ti imnamista gyermekik! Menj, hivd vissza a férjedet, nevelj belőle vezérigazgatót, ha egyáltalán meghallgat! Inkább őt tartottad volna meg magadnak férjnek, mint engem testvérnek!Teróz: /sirva/ Ne kiabálj 1Zoltén: NNe kiabálj!" - úgysem érted, hiába mesélek, nem is akarjátok!- Hogy is? - hiszen én is csak tapogatok, mit látnátok belőle? Igaz ti rendkivül ügyesek vagytok, - A főmérnök ur ia el ogadja a rendet, ahogy van, aztán ugy alakítja magénak, ahogy akarja«- Az i

0azi, haladó, közösségi emberi- Halvány fogalma eines az őszinte pártossághoz* - /kissé megnyugodva/*- Apumat piszkos koíamunls tának nevezték valaha, mert visszakívánkozott oda ahonnan elindult«- aztán piszkos reakciósnak, mert még mindig annak az embernek tartotta magát, meg a társait. - A bátyám vajon képes e olyan szálat készíteni holt anyagból, mii annyira megőrizze hajlithatatlansógát?Ais szünet következik, kissé lehiggadnak mindnyájan./ Teréz: /Odalép áoltániioz, őszinte szeretettel szólal meg, gyengéden/ Gyere ebédelni,/ Zoltán; Köszönöm, majd később* kenjetek csakl/Teráz kaiom.'ogja az apját, kimennek. Soltán leheveredik, hasrafekszik, fejét a kis diszpárnába dugja* Gábor a barátja jelenik meg az ajtóban. Beljebb jen megáll*/