Periférián; Q 5935

- 29 miközben a törvényességnek ne tudnánjc érvény г szerezni? {jgyész /Erélyesen/j Ezt igy nem mondhatjuk. És kérem, ezt ne is fogalmazza meg igy, még ha kozeiiti is a valóságot, akkor se! Szinj A színpad előterében. Antal /Járkál. Hol idegesen, hol kimérten/: Szóval, a nagyon jóindulatú, segíteni akaró ügyészem ezt mondja, ne fogalmazzam meg igy. Vagyis az igazságot ne nevezzem a nevén? Hát nem eoből a kimondatlan ságból származik a legtöbb baj?... ' a az i / ilyen Moren-félék csak köpönyeget válthatnak?... És a Szántó főigazgatók tartanak tőlük, az ügy ész nem talál rájuk paragrafust?... ' s ezek a morenek döntenek a nép nevében élet és halál felett, emberek sorsát pecsételik meg, milliós közvagyon felett diszponálnak?... A szocializmus égisze alatt büntetlenül férge sit he tnek? Kinek jó ez? Ugyan kinek?... A párt és az állam érdeke kivánna, hogy; ne pusztítsuk az il, eneket, mint a patkányt? Hogy a párt tekintélye, az állam ereje ne birná el? EZ nem igaz! Ne ев igaz!... Zsedényi Imre /40-50 közötti, a színpad másik oldaláról figyeli Antalt, majd utoléri, megfogja a- vállát/» Szervusz Anti! Mi a fene van veled? Antal Aeglepődve/: Imre!... Hát téged is lehet látni? Imre: Hát édes öcsém, én már a Margithidtól vagy öt perce követlek. Nem akartam hinni a szememnek. Te lennél az? /í.ég most is gyanakvóén vizsgálja/ A nyavalyát csapkodsz itt, mint egy gügye? /It

PTogja a vállát/ Te, gyere, itt leülhetünk egy/ feketére. /presszóasztaIhoz telepednek/