Szép ajándék; Q 5929

- 12 Apa: Tessék, Katona: / a továbblak alatt botját megtámasztja, sapkáját ráteszi, a tarisznya, a köp^eny - elhelyezkedik, körülnéz,/ A3 a maguké? Apa: Az enyém. Katona: Jól összekeveredett, nem mondom. Apa: Hát jól. Katona: öehát... magunknak csináltuk, /mostantól majd bakancsát lehúzza, kapoáját is illedelmesen; val mi tört edénnyel kimegy a kúthoz, megmossa, a kapoát kiteregeti holmi агьпуоа falilámpa figura maradványára; ki sé megmosdik odakinnt; van ugy, hogy onnan beszél be felé; szóval komótos kedvességgel elvégzi azt, amit kell; moat a vázára/ Szép kis cserép, Jóbarát: Szép, Apa: Szép. Katona: /bakancsát vizsgálja, madzaggal kötözi/ Sokan meghaltak érte./ A másik kettő csodálkozó f

elfigyelésére/.A tárgyakért megyünk el mindig meghalni, a tárgyakért mindig, újra és újra. Sok ilyen vasbeton gyüjtődobozt láttam széthullani. Tárgyakat készítünk s támadjuk és védjük - különös játék. Szabályai szerint lefektetjük egymást milliószámra: haljunk meg emberek, éljen a tárgy ! Jóbtrát: / Kis hü . ögö-caodul.tozó/ nevetéssel/ Tul egyszerű ez igy. A dolgokra szíkság ven... a dolgok... 1 ' i I» Ä .f . Apa: ... a dolgok -müvek I ! ' Katona: Cr a z d á i m nekem a dolgok, értik? Klára azt ott am /f - .. . vele a világot, ellenem fordult és a rabjává tett, -