Eretnekek; Q 5928

—43— utárm mond igéit, mint a szajkó.•. ha így lehet csak az istent szolgálni, hog y kíszikkaszt

ja a telteéget, megfojtja és megtöri a szépet, köddé teszi a fényt, sikkor.••• *kkor ne szolgálja ez istent... szolgálja az caibert... a ozáp legyen szép, a jé, legyen jó... Maulpas_/ Mkadozve/ : Fiam cálvin hatalmas, maga szabja a törvényt magának.... / yögve/: vtoleó akaratom, hogy genfi földben temepsenek.... Jean Pierre/ ь karosszék mellé áll/ Atyám, menjünk innen amig nem kéaő... Maulpae/s -n már nem megyek innét ehové többet fim..,. Anna ^éria /Zokogva/: Azyám..• Pierre, h t nam látod?..• Jean Pierre / legdönnenve / Atyám... atyám... Maulpas : "zeresd nővéredet, bárhol légy te, és oarhol legyen ő, mindig tudhassa hogy mögötte ott állsz te, ha kell a bosszúálló, ha kell az áldást osztó / Anna "~éria zokog/.••/ о a* olyan mint. a virág, kibontja szirmút a fénynek és bezárul a sötét hidegnek.•• / minden erejét öaz szeszeűve feltámaszkodik a karfára, másik kezét fskeraeli/: бз te Jean pierre «eulpas, családom utolsó fisarja... menj utoleő akaratommal küldelek, menj,... merj mindig Önmagad lenni.•• ^ean *ierre : igen atyám rasgifk, nem döl к önként a szolgaságba *aulpas: Fiam, ne adjátok az ósi szaoadségot, a kantonok vérükkel fizettek érte és okulj... mi sokan voltunk, sokfélét akartunk ée eokféle módón, б egyedül volt, egyet akart és egy féle módon... Jean Pierre: A monstrum.•• a megközelíthetetlen, a megingathatatlan ás ®i szétszórtan, félelembe verve... csak vergődünk, aiat hal a varsában Maulpss:/ küszködve/ : kenj..,, engem már nem találnak itt / 'isezaesik a szék be/ fária: Pierre, hét nem látod? °san Pierre: / 1 eláll a az4z mellől/ : "átom/ ,css3gett fejjel nézi a vivődő öreget/ *-em volnék a fia és nem volnék genfi, ha most melléje feküdnék meghalni... elmegyek... Anna »ária: Pierre, elmész? Jcnn "^ierre: ^arie... Maulpas: Menj... oiagam raár nem *alélnak itt... a kertek alatt fuss... még elérheted a tópartot... /Leányához/ Szomjazom/ a leány a vizet hozza, int в fiának, hogy menjen már, pierre pár pillanatig még mereven áll, nézi őket, majd kimegy a ezinről észrevétlenül, az öreg magára vonja e leény figyelmét, iszik/: Oh, ai a fris3 viz a szomjazó zónü: ... az utolsó korty a nagy útra... szolga/ Lélekszakadva beront/ б is oeiarogy a haldokló öreg székéhez/

Jó uram menekülj, a magi ztrátus poroszlói házadra törnek, mindjárt megdön dili a kapud -aulpas/lcényába és a szolgába kapaszkodva feltápászkodik/': Га megdöndül a kapu tárd ki a szárnyát.•• / pár pillanat csend, aiajd tompán a azirifa lak mögül megdöndül a kapu és a poroszló hamr.ia h«lI«+

я-иv* » ««.«л«.»*