Játék az egész!; Q 5922

- 58 - I FILÓ: Ezek szerint ne csináljunk semmit? TAMÁS: Nekem mindegy. Mondtam már, engem az egész nem érdekel. Hagyjatok békében. KLÁRI: Most örökké itt maradunk? SANYI: Azért valamit kéne tenni. Szörnyű, hogy nem tehet az ember semmit. TÖRÖK: Viselkedjünk rendesen. Akkor talán kiengednek. FILÓ: De akkor miért zártak ide bennünket? Miért? ' < . EVA: En innen elmegyek. Hagyjuk abba ezt a játékot. Filé, könyörgök hagyjuk abba!,Ézt nem lehet idegekkel birni. /hisztériás zokogásra fakad./ EfiZSI: Nyugodj meg Évikém. Pillanatnyilag nincs nagy baj. Talán valami közbejött. Azért nem nyitják ki az ajtót, ÉVA: /nem figyel rá/ Hagyj elmenni ^iló. Nem nekem való ez a #áték. FILÓ: Mit tehetek én? Hidd el semmit. ÉVA: Mikor te találtad ki ezt a memória játékot. FILÓ: Atöbbiek mind kibírják, egyik sem zúgolódik. Különben is végig kell csinálni! Végig! ÉVA: Mit bánom én a többieket. Csak engem eressz ki! TAMÁS: Itt maradsz! Te is végig csinálod, nem fogsz itthagyni minket. KLÁRI: Igen. Hogy jönnél ahhoz, hogy elmenj? Mi meg itt rostokoljunk tovább. ERZSI: Nem vagy te sem mimóza. Amit mi kibírunk, azt te is kibírod. ÉVA: /fejét fogva, hisztérikusan zokogva/ Nem, én ezt nem birom!