Játék az egész!; Q 5922

- 59 - I TAMÁS: Ülj le és ne bőgj! Úgyis hiába. EVA: Ti könnyen beszéltek. De én ideges vagyok. Mit csináljak? » TAMÁS: Ne hisztizz! Idegesit. Méfecsak ez hiányzik. Pogd be a szád! ÉVA: Nem fogom be. Te dög! Ilyen férje legyen az em; I . . bernek. / TAMÁS: Csak dühöngj! Az jót tezs. Használ az emésztésnek. /Éva tovább szipákol, de csendesebben/ ERZSI: Tegyünk vissza mindent a zsákba. Az lesz-a spájz. KLÁRI: Várft csak, majd én segitek. JÓSKA: Mit fogunk csinálni egész délelőtt? Szörnyű unalmas lesz. TÖRÖK: /feleségéhez/ Gyere, feküdjünk le, úgysem lehet mást csinálni, /lefekszenek a padra/ PILÓ: Kártyázzunk. JÓSKA: Tulajdonképpen nincs is kedvem most játszani. Az ember csak akkor szereti vele agyoncsapni az időt, ha korlátozptt az ideje, ha tudja, hogy abba kell majd egyszer hagynia. De igy! Kártyázni minden mennyiségben. Semmi kedvem hozzá. PILÓ: Akkor menj te figyelni. JÓSKA: Van valami értelme? PILÓ: Legalább megpróbálunk valamit. Minden két órában váltjuk az őrséget.