Játék az egész!; Q 5922

- 24 í • ERZSI: AZt hiszem emlékszem valamire. FILÓ: Arra emlékszel hol voltál? ERZSI: Nem tudom már pontosan. FILÓ: Akkor nem itt voltál, hanem bent a házban. Főztél * ' valamit. ERZSI: Igaz, valóban a házban voltam, de csak az elején. FILÓ: Akkor légy szives menj mest is be. ERZSI: /Tetetett közönnyel/ Ha olyan nagyon akarod, bemehetek. /megvonja a vállát és bemegy a villába/ FIL

1 : Éva. Nem hallod, Év?! ÉVA: Mit akarsz? FILÓ: Tudod jól. Azt kérdezem, emlékszel-e? ÉVA: Ha mindenáron ragaszkodsz hozzá, emlékszem. Csak hagyj békén. FILÓ: Mit csináltunk? Azt mondd meg, mit csináltunk akkor! EVA: Ugy hiszem, hogy játszottunk valami társasjátékot. Olyan kitalálósdit, barkochbát, vagy hogyishivják. Persze » nem tudom miért fontos ez? FILÓ: Ugy van barkochbát. Ki kellett találni' mire gondol a társaság. És jókat nevvettünk. Jóska ugye nevettünk? JÓSKA: Igen, nevettünk. г FILÓ: Akkor az aki emlékszik nevessen! /mind értetlenül néznek rá/ FILÓ: Nem halljátok? Nevessetek! Jóska! /Jóska arcán lassan szétterül a kényszeredett nevetés/ Jókedvetek van, tehát nevessetek! Tamás! Nem hallasz? /feléje Jép a gumi bottal/ TAMÁS: Nézd, ha ragaszkodsz ahhoz, hogy a pofádba röhögjünk, tessék, /hangosan felnevet/