A festmény; Q 5920

A festmény « 3 ** Éva: Igen anya, de egy kikötéssel. Ott is festeni fogok, Plein- airben megfestem a te arcképedet is. Már előre látom, milyen szép szines kép lesz. Emilia: Na erre igazán kiváncsi vagyok, Szivesen ülök neked. Éva: Abban a nagymintás tmprimé ruhádban. Annak a szinei olyan jók az arcodhoz, Emilia: Akkor magammal viszem, Éva: Nagy képet festek ám. Meglátod, disze lesz a lakásnak is, /Kis gondolkodás után/. Anya,még szeretnék valamit kérni, Emilia: Mondjad kislányom, Eva: Augusztusra szeretném meghivni Szemesre Takács Lacit is, Még sohasem volt a Balaton mellett. Együtt festenénk, olyan jó lenne Vedd rá apát, hogy augusztusra ne adja ki az emeleti kis szobát, Emilia: Miért nem szóltál te apának? Éva: Nem akartam egyszerre két kéréssel előállni. És ugy gondolom, jobb ha előbb veled megbeszélem a kérdést. Te szépen előkészíted apát, s legközelebb én majd megkérem. Igy simán fog menni, Emilia: Évikém én azt hiszem, ez nem fog simán menni, Éva: Miért anya? Hát ennyi kis áldozatot csak meghozhattok a kedvemért. Nem is gondolod, hogy milyen hasznos lesz nekem, ha Laci is ott lesz. Én többet tanulok tőle, mint a mestertől. Lacitól pedig nem kell félnetek, igen szolid, szerény fiu. Nem dohányzik, nem iszik, a festésen kivül más szenvedélye nincs, Emilia: Te sem? Éva: /Nevet/ Szeret velem lenni, de csak mint jó kollega. Soha még csak célzást sem tett másra, Emilia: Na még az lett volna szép, Éva: Miért? Kari barátai már mind kinálkoztak, hogy bevezetnek a szerelembe.