Az őszinteség éjszakája; Q 5900

- 15 Joe $ /érti a dolgot/ Szerencás fickó vagy te, Joe, nem kell gondolkodnod. Laura: /komolyan veszi/ öe mi, a technikai kultura hordozói /a lámpák hunyorogni kezdenek, félhomály/ Magda» A vihar! /А többiek nem figyelnek rá, enyhén mámorosak az italtól, téli hangulattól, saját szavaiktól./ Ar^ur: /nagyon egyenesre huzza ki magát, hirtelen monoklit tesz föl, raccsol/: ев mi, államférfiak, az emberiség sorsának hordozói Ferenc: /tovább fiizi a tréfát, de félig már ő is komolyan/ Mi, orvosok es kicsit mindig bölcsek, Mária: és álszentek F

erenc: /nem hallja/ az emberek vigaazcalói Péter: /ez már vallomás/ és mi, akiknek nincs dolgunk és ténfergünk céltalanul Mária: /mint Péter/ Mi, halott asszonyok, akik társra nem találtunk és egyedül lenni nem tudunk Magda: /megriadva/ Mit keresek én itt? à Mária: /ránéz/ Te? Te a veszélyt keresed, hogy eletretámadj. /kicsit gúnyosan, Joere mutatva/, íme, a veszély. Joe: /könnyedén meghajlik, Magdát nézi/ Laura: És én? Mária: Te vagy a tiszta, higgadt értelem, A hibátlan világosság.