Csikorognak a szélkakasok; Q 5899

- 5 Selibán: Boris: Selibán: Boris: Selibán: Boris: Selibán: Boris: Selibán: Selibánné; Boris: Selibánné: Boris: Selibánné^ Boris: Kati: Aivéncsian/ Éy tényleg könnyebb munkát... kaptál?! Lehet. Én sose nézegettem a többi lányét vagy asszonyét. Csináltam, amilyen munkát kaptam. Méghogy a babámat furikázom. /Elindul és újra visszafordul a lépcső alól/ Három éve nem is voltam a Balatonon. És te is tudtad ezt! Én talán tehetek arról, hogy ezt mondják? /sirni kezd/ Engem talán nem gyanusitanak ebben a családban? Ki gyanusit téged ebben a családban? /felfelé int a fejével/ Mindenki, a Kati nagyságától kezdve. És mivel gyanusit? /abbahagyja a sirást s közben kiváncsian néz Selibánra/ Hogy szerelmes vagyok a doktor úrba, mert beiratkoztam a gimnáziumba % mert aggódom a sorsáért, /legyint és szó nélkül bemegy a fürdőszobába/ /lép ki a hálóból, már felöltözve. 50-60 év körüli, őszülő fekete asszony. Olaszos jelenség, minthogy félig olasz származású is, de ennek a déli népnek minden előre gyártott külsősége hiján./ Nem tudok aludni ettől a csikorgástól, /észreveszi a lány könnyeit/ Veled meg mi van? Képzelje, Eléna mama, az éjjel bejött a szobámba Imre és... Mit mondasz?! ...és az ágyam alá csúsztatott egy gitárt. Milyen gitárt? Azt mondta, ha elárulom magának, mindenkinek elmondja a házban, hogy szerelmes vagyok Andrásba, a doktor úrba. /lép ki álmosan az emeleti szobából és a karfára könyököl. Szőke, piszeorrú, karcsú fiatalasszony, kitűnő alakja van,