Tékozló; Q 5894

27. y Marioka ilyen koránT/Mária

7a* ablakhoz megy,István kikiált az ablakon/i a^iaka ! Hova megy ilyen korán? Ma riskaj4intrü^l/Orvoshoz юgyek,a kicsi Jóska belázasodott. István: /sajnálkozva/ szegényke.Jöjjön be Mariska,majd telefonon kihivjuk az orvost, /. « riához/IIallottawd?Csak nem a tegnapi uzsonnától betegedett meg? Mária : Uzsonnától?Lakomától.Annyi süteményt,csokit tömtél a gyerekekbe,

s különösen a kicsi Jósikába,hogy nem csodálnám,ha 14 kis vendégeid mára mind megbetegednének. István: Ugyan Mária/alig ettek valamit azok a kölykök. Mária : Felsorol jam,hogy rait fogyasztottak? István: jól vaui,j 1 Mária,talán tényleg sok volt.De hogy ra jogtaJc a^z rmtal,amikor v teritett asztalt meglátták. Éppen ugy,mint mi gyerekkorunkban odahaza,amikor édesappa lángost sütött.Körülültük az asztalt,a meleg aastidtiklángost megkentük egy kia zsirral,Jóska és Laci bátyám még fokhagymával is bedörzsölték,felséges lakoma volt,

s az kapott du: la,adagot,aki a legszebb mesét tudta./beleéli magát/Micsoda meselépt csaptunk.Tudod egyszer én szerettem volna.. Mária: /nevetve/Előbb engedd be ariskát,már kopogtat. István: Megyek már./István bevezeti Mariskát/ Mariska: Nem tudtán,hogy már ilyen korán fent vannak.Jó reggelt. Mária: J reggelt Mariska,üljön le s mondja mi van a kicsivel./Istvánhoz/Te addig hivd Lajost! István: /Mariskához/Bálint doktort hivjam? Ma riaka :Igen,jt szeretném kihivni. /'István a telefonhoz lép,tárcsáz.Mariska leül egy székre, Mária a heverője / Mariska »Tegnap egész nap olyan elesett volt szegénykém.Délelőtt ágyban is tartottam. István: Ha^lló,Bálint lakáoTKezét csélaolom Ilona.La joe még alszik? /hallgatja Ilonát/Igenjigen,mégis szeretném,ha elmenne egy kis beteghez.Jó/keltse fel,/István Mariska felé fordul 6в várja Lajost/ Ma riaka:Dclutávgí már nem lehetett ágyban tartani, 'éterrel és Katóval ő is el akart jönni István bácsihoz uzsonnára.Féltem elengedni, de nem tehettem semmit.Amikor hazajöttek,hogy áradoztak