Renata elrepült; Q 5888

- 24 Második felvonás Szin

: Ismét Jakab Elza lakása. Még mindig szól a csengő. • Meg megcsuklik s egyre rekedtebb lesz a hangja. Tamás

; Ha van Isten, elhallgat örökre. Menjen engedje be az agresszív barátnőjét. Elza

: Ne legyen hozzá nagyon undok. Tamás : Éppen ellenkezőleg. Képzelje el, milyen meglepő fordulat lenne, ha most egyszerre a maga kedves Ida barátnőjét kezdeném el főzni. Elza

: /Elindul kifelé, de az ajtótól visszafut, gyors csókot ad Taraásnak, ám mire a férfi feleszmél, már kinn van az előszobában. Nyitja az ajtót, majd felsikolt/ Renáta

: /Az előszobában/ Élek! Elza, Elzuskám élek! /Egy Elzánál valamivel fiatalabb, lányosabb, kicsit kevésbé karakteres nő fut be a légikisasszonyok egyenruhájában/ Tamás

: Renáta! Renáta

: Tamás ! Csakhogy látlak. Honnan érezted meg, hogy itt keressél!? Élek! Élek! - és sírógörcsöt kap. Tamás

: /zavartan simogatja Renáta fejét/ Nyugodj meg drágám. Persze, hogy élsz. Csak azt nem értem... Renáta

: Nem tudták rendesen elmondani? ők is izgatottak voltak? Én is kerestelek otthon, legalább tizszer kerestelek. Tamás

: Kint voltam a csónakházban. Renáta

: És ott tudtad meg a hirt? Vagy útközben? Látom ott az újság. Na yon megijedtél? Tamás : Nagyon. Renáta

: Szörnyű volt? Tamás

: Szörnyű.