Renata elrepült; Q 5888

- 23 ­Elza : Mindegy. Ez részletkérdés. Találkozni fognak és találkoznak is. Tamás : Ez nagyon valószinü. Elz a: Azt akarom: innen agy menjen el, mint, aki tudja, hogy hozzám tartózik, Renáta még van, de már nincs. Ért engem? Tamás : Félek magától. Elza : Akkor meneküljön. Tamás : Annyira azért nem félek. Megszólal a csengő. Tamás : Mi az? Még nincs nyolc ora. Elza : Ugy látszik Ida barátnőm is szereti a meglepetéseket. Újra csengetnek. Tamás : Várakoztassuk egy kicsit. Elza : Mi értelme van. Tamás : Had működjön a fantáziája. Gondolja el, hogy ő most ott áll az ajtó előtt és várakozik. Elképzeli, hogy mi történik idebent. Hagyjuk meg neki ezt az örömet. Türelmetlenül szól a csengő. Elza : Mit nevet ? Tamás : Azt, hogy nem is árt ez a kis intermezzo. Maga na­­gyon próbára teszi az embert. Most összeszedhetem magam. Elza : Mégis menjünk el Idával zenét hallgatni? Tamás : Maga örülne neki? Elza : Lehet, hogy az ajtóból elküldöm. Lehet, de még nem tudom. , ! Szűnni nem akaró csengetés. Függöny

Next

/
Thumbnails
Contents