Gyászbeszéd; Q 5882

- 44 ­gat! Nem vagy különb a tükör előtt üldögélő szépasszonyoknál! De esküszöm rá, meg is lesz a büntetésed...ezer évre veted vissza eszmétek győzelmei, nagyobb kárt okozol, mint én, meg Karcsi összevéve, sajnálatraméltó, szegény bohóc, te... EMBER: Egy vigasztal: hogy sokszor hazudsz. LUCIFER: Host igazat mondtam. EMBER: Mutasd meg hát tettem valódi okát. A mozgatórugókat! Nem tudsz bemocskolni. LUCIFER: Kivácsiságodért most meglakolsz. Ez nálam haladó hagyo­mány, hogy nyakra-főre multat idézek. Nehéz munka, de sohase én bánom meg. Mindig, aki kéri. Kezdjük hát! Hopplá, hopp, csiribi, csiribá. Első kép: Napfényországban. De szép is volt: /énekel/ Los cuatro geneiales! Második .jelenet: Napfányország A szin elsötétedik, közben felhangzik az ismert forradalmi dal: Los cuatro generates. Kivilágosodás után Ember egy dobogón áll, éppen befejezte előadását, hallgatói katonák, köztük a kórustagok. A falon plakátok. EMBER: A mai órának vége, kinek van kérédáse? FICKÓ /mint napfényországi harcos/: Egyszerre verjük le a világ ösz­szes ördögét, vagy fokozatosan? /zúgás/ EMBER: Jó a kérdés. Ez az egyik legvitásabb probléma, katonák. Jelenleg ugy áll a helyzet, hogy nem feltétlenül szükséges egy­csapásra levernünk őket ahhoz, hogy megszülessen az uj- világ. / Mosolyogva/ Persze jobb lenne egy füst alatt végezni az egész bandával. FICKÓ: Még valamit szeretnék kérdezni... EMBER: Ki vele. FICKÓ: Elképzelhető-e, hogy komoly ellentétek lesznek a győzelem után az egyes felszabadított körzetek között?/zugás:ülj le,

Next

/
Thumbnails
Contents