Zuhanás; Q 5874

- 18 KÁBiÁN Д аз я an/ Tgen. Mindig. Amióta szeret, mindig. Volt ugyan valaki az életében, de annak vége, már régen. VADÁSZ Mit tudsz róla ? КAlMÁH /а fejét csóválja/ Nem sokat. A szokásos oset. Kamaszlány beleszeret őszülő urba, aki már könyv nélkül tudja, miket kell hazudni egy naiv, buta kislánynak, és hogyan kell imponálni neki. Megkapja, játszik vele egy kiosit, és kész. Tudod, ha arra gondolok, hogy husz vagy harminc év múlva, vagy előbb, ilyen alak lesz esetleg belőlan,- ha ezt biztosan tudnám, öngyilkos lennék. VADÁ1Z Nagy szavak. Ha osak ennyit tudsz rula... Én azt hittem, újságíró létedre klvánosibb természet vagy, és ennél kevésbé banális részleteket is tudsz közölni. Legalább annyit, hogy hivták a lélefckufárt, hogy drogista volt-e vagy esztéta, vagy lóápoló... /nevet/ KÁLMÁN /komoran/ Azt mondod, kivánoni természet. Tudod, nálam ez másként van. Ügy is mondhatnám, én vagyok az az újságíró, aki nem kíváncsi. üzlvem mélyén valósággal gyűlölök más magánéletében kotorászni, sosem örültem annak sem, hogy két-három flekken kell Ítéletet mondanom egy-egy életről, sorsról. Esküszöm, nem szerettem soha Ítélkezni. Ri kellett jönnöm, a kíváncsiság osak megalázza az embert, mint a tapasztalat /amely mindig rossz/ előfutára. Mondanék egy példát. • szerkesztőm egyszer elküldött egy riportra. Valami gyilkossal kellett volna beszélgetnem. Valahogyan nem mentem el, hanem megírtam otthon a párbeszédet, én magam. Jó iialógus volt. Ismertem az esetet, komponáltam hát hozzá jó szöveget is. A szerkesztőm ragyogott. Másnap elkezdett furdalni a lelkiismeret, elmentem, beszélőt kaptam az elitélttel. Az meg osak lógatta a fejét, lenszőke haja volt, savószin szeme; behúzta a nyakat, és osak azt ismételgette: