Hamlet és Julia; Q 5854

25 ­Julia: De hiszen ezt csinálom egész este. Homályosén megéreztem, hogy otthon nincs minden rendben, és hogy bizonyára faéha összezördültök mostoha apáddal. Tudom, nehéz egy mostoha szülővel megférni. Vannak barátnőim, akik hasonló helyzet­ben varinak, csak nem csinálnak olyan nagy ügyet belőle. Te mondtad,"elég jól megférünk egymással, szeret a bácsi." Attila: Szeret? Gyűlölt. Érted? Gyűlölt és én is gyűlölöm. Hazfid­tam neked. Igen hszúctam. Magamnak is, mert sokszor bele­éltem magam abba a nemlétező mesevilágba, hogy minden rend­ben van és minden helyes amit akar. De ez nem tartott so­káig. indig utólag rájöttem, hogy becsapott és kijátszott. Becsaptek és kijátszottak, /az utóbbi mondatot halkabban, szinte magának mondja/ Igen. Aztán egy darabig makacs és dacos lettem mint egy öszvér. Ilyenkor nem birtak velem. Intézetbe akart rakni. Egy ideig ez hatott. Megint felvettem a szines szemüveget és ment tévább a játék. Bizony. De én sosem nyertem. Soha. /А lány átérzi a fiu belső viharát, csillspitani akarja, de a fiúból ujabb hullám tör ki./ Mert ő mindenáron technikumba Íratott, holott mindenem til­takozott ellene, mert semmi érzékem a technikához. Bölcsész akartam lenni. Igei ám. De akkor tovább kellett volna ott­hon maradnom, bem igaz? így leérettségizem, aztán mehetek. Minek annyit tanulni? Talán föl sem veszik az egy etemre és akk i kor mit csinál?Elmegy zabot hegyezni és az érettségi bizo­nyítványt a kalapja mellé tüzi. Luxus. Ez manapság luxus. Ma 3zakma kell egy fiatalembernek. A technikumot viszont az Ede bácsi elintézi. Egyszerű nem? Aztán érettségi után ónálló ember. Keres. Érted már? 's igy is lett. Én tanár akartam lenni ugy mint apám, ő nem akarta. De a pijamájába rögtön belebujt araint hozzánk költözött. Ais szünet/ Igen. Ma este összekoccantunk. Csúnyán. Mert ő nem akarta /az akarás szót gúnyosan hangsúlyozza mindig/ hogy anyám el­jöjjön a mai előadásra. Az nem tünt fel neked, hogy minden­kinek itt volt a szüleje, csak az enyém nem? Azt hiszed

Next

/
Thumbnails
Contents