Hamlet és Julia; Q 5854

- 24 Julia: *

rogyne. Ilyen kisirt szemekkel. Várok egy kicsit aztán be is megyek. Van egy cigarettád? /a fiu megkínálja, tüzet ad/ köszönöm. Azelőtt fecskét szívtál, nem tervet. Jobb mint a fecske. Attila: Olcsóbb /izgat$a a lány hirtelen hangváltozása/ Julia :A füstje xnégis szebb. Kék. fecskének szürke. Neked mi a kedvenc szined? Nincs kedvenc szinem. Az nem lehet, minden embernek van. Nekem kék a szinem. Nekem nincs, legalábbis raé ; nincs. /pudert tesz az arcára/ hát aki or isten veled szomorú királyfi. % elvonulok, de nem kolostorba. Köszönöm a meghívást. /Dühösen nézi, indul kifelé/ /mikor a lány már az ajtónál van, me szólal/ Várj! /lassan megfordul, könnyes a szeme/ Gyere! Ne menjünk be. ár te meg. /szeramel láthatóan kinlódik. Mint valami gyíkféle, mikor bőrét veűli. Julio érzi ezt, létjs a kínlódást mikor a kamaszból férfi lesz. Marad./ Alapjában véve nem nagyon vágyódtam oda, csak fel akartalak rázni egy kicsit. Úgyis tudtam, neu hagysz elmenni, /zsebkendőjével kifújja az orrát/ ?éégis fájt az előbbi, /nem fejezi be/ Attila: Julia: Attila: Julia: Attila: Julia: Attila: Julia: Attila Pedig majdnem elengedtelek. Mégsem tarthatlak vissza ha táncolni akarsz. Nem igaz? Nagyon sajnálom, hogy nem tudtál megérteni.