A halál mindig igazi; Q 5841

- 58 - f Géza

: A citrom! Tudtam, hogy elfelejtettem valamit! Citrom nélkül nem issza meg a Vermutot. Csak nyitva legyen még a Közért! Géza kirohan. Ajtócsapódás. Távolodó lábdobogás. A villany, rádió égve maradt, a cigaretta a hamutartóban füstölög. Kis szünet. Rövid csöngetés. Kis szünet. Türelmetlen,szaggatott csöngetés. Kis szünet. Anna megjelenik az ablakban. Értetlenül néz körül,de aztán meglátja a fotelból fölszálló cigarettafüstöt. Elmosolyodik, bekönyököl. Anna: Megint füstölögsz? Rám haragszol? Kis szünet. Anna: Megérdemlem. Megátalkodottan szeretlek. Tudom, nincs jobb egy férjes asszony szeretőnél. Semmi közöd a gondokhoz, a mindennapokhoz, semmi sem csökkenti a pásztorórák gyönyörűségét. Vége! Ha kellek, vállalj mindenestől,ahogy én szeretlek. Engedj be, kedves,alig állok a lábamon. Kis szünet. Anna: No, nem sajnálod ezeket a perceket»nélkülem tölteni? Tudsz nélkülem élni? Géza! Kis szünet, A cigaretta füstölög a fotelben Anna szinte sikolt.