Művészkocsma; Q 5831

- 49 Dani: Dórii Dani: Dóri: Dani: Dóri: Dani: Dóri: Dani: Dóri: JW* Dani: Dóri: Dani: /felveszi az esoköpenyt, derékszíjat ölt magára, óv gyanánt, tölténytáskával/. /olvas/ A laktanyán csend volt, halálos csend és nyugalom. Fiatal , sápadt, más vidékről való csendőrszáz ados ült a szobában, ahova benyitottam. Egyedül ült egy Íróasztalnál, az ernyős lámpa fényében, cigarettázva.•. /az alkov asztalát ferde szögbe állit ja. Papírlapokat helyez ró, egy zöldernyős asztali lámpát, és egy csomag cigarettát. Majd leül eléje, felgyújtja a villanyt, rágyújt és az asztalra könyököl/. /olvas/... a levegőbe bámult, az előtte heverő papírlapok felett, mintha regényt ima, vagy verset költene... /megjátszó/ Amikorr odaléptem hozzá, kellemes meglepetéssel kapta fel a fejét. /megjátsze/Tessék. Foglaljon helyet. /leül/, kérem... én azért jöttem.. .Bocs ánat, be se mutatkoztam. Béres BimOiJié vagyok. A férjem keresztény... és katona. Felvidéki születésű...Jó magyar... Te már asszony vagy? Azt hittem, még iskolába jársz... / Nem. kár férjnél vagyok... és most н vasúttól jövök... <%> ée /közelebb huzza hozzá а székét, mereven nézi/... és Azért jöttem..• arra kérem, hogy a szüleimet... /félbeszakítja, szenvtelenül/ Te nem viselsz melltartót? /elnémul/^ j|jUttUt a derekát egen/ Miatti meg őket. /goiubolgatni kezdi Dóri íuagasnyaku ingblúz át/őz ép vagy...