Művészkocsma; Q 5831

- 48 /Paula/: ...Hosszkor jöttél, Olga, anyád emlékével. Most Mihályon a sor. Anyád csak ő utána jöhet. Lidia még nem érett meg a bűnbánatra. Még alszik a lelkiismerete, nem kinozza, mint öregeket, a köszvény. Még készülődik valamire, az tartja frissen. Várni kell. Majd Mihály után... talán... Olga: Mindig csak várni. Meddig még? О sutdt. Alkov Dani: Dóri: Dani: Dóri: Tehát? /lapozgatja a füzetet/Amig a vonattól visszarohanok a csendőrlaktanyába - maga rendezze ét a szint, hogyan? hallgassa meg /olvasni kezd/.. .futottam... .futottam végig a főutcán az éjszakában. Átok Ült a házakon, gonosz varázs tanyázott az alvó kerteken. Sokredőnyös házunk kriptává, a festőnő villája siralmas romhalmazzá vált, egyetlen pillanat alatt. A szemem láttára semmisült meg az egész falu, anélkül, hogy a házakat egyet len karcolás érte volna.. .Egyedül a csendőri akt any a állt sértetlenül a falu közepén, a sötétség legmélyén.. Az őröket ismertem. Beengedtek.