Művészkocsma; Q 5831

- 46 Igen. Most jöjjön a csendőr. De a csendőrszázadosnak nem érkezett el még az ideje nálam. Erre nem lehetek tekintettel. Valaminek történnie kell. Maga nem ismeri ennek a jelenetnek а végét, nem tudja, mit kell eljátszania - velem. Majd megtudom, mint a többit. Tud maga csendőr lenni? Majd valahogyan... Akkor én bezárom az ajtót, a kertre nyilót. Ahogyan akarja. /az ajtóhoz fut, ráfordítja a zárra a kulcsot/Ezt most maga is akurtt/Visszamogy az alkovba, leereszti a haját, régi dive t szerint, a válláig. Az ingblúzát а nyakán begomboljt. kezébe veszi a füzetet, /kezdhetem kicsit felubbröl? kezdheti. /olvas/"A faluban egyedül nekem volt szabaa bejárásom a Máiusz villába... A festöno elfogadta hódolatomat, ugyanakkor megvetett szolgai alázatom és apám italpultja miatt... A Tanítvány voltam, kis műértő, házi használatra. De közben százszor is tudtomra adta, hogy nincs igazi tehetségem, ho-y a művészet szentélyében én csak afféle kis templomszolga lehetek... /lassan, tagolva/ kettős életet éltem a kocsma és a műterem között." /hangosan felnevet/ Mint most a föld-