Művészkocsma; Q 5831

- 21 hangulatban.•.Pardon! Egyezer, egyetlenegyszer, ötvenhat decemberében, meg a földrengés után hozzám akart jönni, de akkor meg én nem figyeltem oda. Mással voltam elfoglalva...Igaza van! Már nagyon régen nem kérte.- meg Lidia kezét. Talán rossz néven is veszi. inula: Udvariatlanság magátél, Figyelmetlenség. Jóska: /szórakozottan./. Majd jóvá teszem / indul/. De most megyek, Péter türelmetlenkedik. i nula: /közel lép hozzá, boszorka hangján/ Csak magának mondom. Titok. Az a találkozás ott, Nápolyban, nem Sikerült . huctarc volt. Eorzasztő kudarc. Lidia még máig sem heverte ki. Jóska: Ezt meg honnan, veszi? Paula: Olvastam Lidia naplóját. Jóska: Lidiának naplója van? Na, ne...Az lehetetlen. Paula: Jó, ne hivjük naplónak...Amoly

an kis feljegyzések, kitépett noteszlapok, papírok,•.És tudja, amilyen rendetlen és szórakozott néha, mindent szanaszéjjel hagy. Én nem kutatok utána, de ha arra kér, hogy csomagoljam ki a boröndjeit, mert neki шнвм; alatt nem volt rá ideje, akkor a bugyik, meg a melltartók között mindenféle teleirt és telerajzolt kis papirfecnit találok, hát én nem hunyhatom be a szemem. Jóska: Világos...Na, és mi áll ezeken a fecniken? Paula: Mindenféle furcsaságok.. .Elmondanám, de maga rögtön szalad es visszamond neki mindent. Maga nem tud titkot tartani.