Művészkocsma; Q 5831

22 Miféle titok? Mindenki tudja, hogy találkoztak...Jól beszélgettek, jól vacsoráztak. És kész. De hogy megint vérig sértették egymást, azt nem igen tudj ák. fiát nem igy tudjuk, az biztos. Én utólag rekonstruáltam a lényeget. Maga mindig a lényeggel jön... A lényeg sokszor a leglényegtelenebb... Az egész beszélgetéslik a vacsora alatt, olyan volt, mintha rozsdás késeket szorongattak volna a fehér abrosz alatt...Igen, láthatatlan tőrökkel vagdalóztak, miközben ettek. A végén tele voltak sebekkel és vérrel...Utálták egymást. Persze, mosolyogva...De a beszélgetésnek, vagyis a párbajnak nincs vége. Egyik részről sem. Még hátra van a nagy próba, az igazi mérkőzés. Majd a legközelebbi találkozáson dől el, hogy ki az erősebb...Mert mindkettő győzni akar. Maga ugy beszél erről a találkozásról, mint egy bajnoki rangadóról. Csak nem képzeli, hogy Lidia, a bölcs, a lusta Lidia harcolni kezd egy férfiért? Egy világhirességért?...Az б korában? Nem mondom, ha Mihály lecsúszna, megbukna, elszegényedne, megvakulna, elhülytilne, akkor talán...talán érdekelné az ügy. De igy?...Teljesen veszélytelen. •.Nekem elhiheti... Bendben van. Én figyelmeztettem. Jó. De mire, az isten szerelmére? Lidia harci készültségben van.