Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003
- 83 bSenkit sem tudtam megtéveszteni, még a kutyát sem« magamról nwm is szólva! Feleséget igért nekünk, gondolta a kutya, és nsak egy üres szót kozott a házhoz. A gazdám házasságot kötött egy szóval, fölvette a fehér ruháját, azt, amelyiken nyomot hagy a talpam, és amely miatt nem ugrándozhatom rá, amiért feleségül vett egy szót, Nhranc вszörppel kinál egy szót. Szemrehányást tesz nekem, ha árnyakra ugatok, igazi árnyakra, amik nem léteznek, ée lám, 5 meg egy puszta szót akar megcsókolni... És én nem feküdtem le... Lefeküdni egy szóval, ez meghaladta volna minden erőmet.... Beszélgetni lehet egy szóval, de •z minden!... De csak ülmi, mint én, abhan a kertben, ahol az éjszakában minden olyan furosán viselkedik, ahol a hold veszi birtokába a napórát, ahol a vaksi begoly a cementezett kútból iszik ahelyett hogy a patakból inna« megértettétek volna, mint én я megértettem az igazságot. Megértitek azon a napon, amikor a szüleitek meghalnak, hogy a szüleitek megszü» lettek« megértitek, hogy amikor tönkrementek, gazdagok vagytok* megértitek, hogy amikor a gyermek hálátlan, ő maga az igazi hála« megértitek, hogy amikor elhagyhak benneteket, az egész világ lelkendező vigasszal rohan hozzátok, pontosan ez történt velem is ott az üres és néma városszélen. Ibhantak felém a
