Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003
/Sglez toez:/ f - 26 Iád bűnhődik, akar ártatlan, akár rétek kezett. Isme ek egy hétgyermekee anyát, aki mindig ugyanazt a gyermekét fenekelte el. Mondhatom« isteni igazságosságu szülő, Sát valahogy igy képzeljük el mi is az isteneket. Vak boxolók, vak fenekelők, és tökéletesen meg vannak elégedve, hogy mindig csak azt az egy arcot pofozzák, azt az egy feneket ütik. Az ember még osodálkoz- • hat is, ha meggondolja, mekkora megrázkódtatással jár a kényelmes boldogságból való ébredés, hogy csapásaik ennyire is célba találnak*.. Hogy egy igaz ember feleségét üti agyon az ablaktábla a szélviharban és nem a hitványét« hogy a szerencsétlenség a zarándokokat sújtja és nem a rablóbandát... Általában mindig ->z emberiség szenved... Mondom: általában. Megtörténik ugym hogy varjak és dámvadak hullanak el megmagyarázhatatlan járványokban, Sz talán nem más, mint az embernek szánt osapás, csakhogy egy kicsit magasra vagy egy kiest alacsonyra sikerült. Bárhogy áll is a dolog, kétségtelen, hogy minden államfőnek első kötelessége éberen vigyázni, nehogy az isteneket felrázzák ebből a letargiából
