Szigligeti Ede: A cigány; Q 3678

- 3 Mártom Julcsa: Márton: maga az oka, hogy a lányomat igy kell odadobnom. • • pénzért! /elhiil/ Hogy ón?... /keserűen nyel egyet/ No jó! /dalolásba csap át/ De mióta házas vagyok, A kapuba kiállhatok Akármennyit kurjanthatok, TJ yse tudják, hogy én vagyok! /közbon térült-fordult, most ér vissza/ De most már elég volt! Kifele , a kondérokhozOtt az ilyen lóhürtőknek a helye... /távoztában i3 újrakezdi/ * Mikor én még legény vo tam... /el/ jelenet Julcsa, lányok, Násznagy, Két vőfély, Gyuri, gy öregasszony, .gy fiatal lány. /

Zene: ismét a 2o/a sz

. / A menet énekkel vonul az udvarra. Élen a Násznagy, mögöttük a táncoló Vőfélyek, utánuk Gyuri, a többi Legény, majd, - már a kerítés mögé szorulva, a falu érdeklődő népe./ Násznagy: /az ének végén megszólal, szövbge alatt a zene továbbmegy:/ /Zene: 2o/c sz./ Nincs is most már egyéb hátra: i egkérdezzük, hol a mátka? Vőlegényünk csak azt kéri: Mátkáját adják ki néki! A vőlegény alig várja, \ Hogy kilépjen szép arája.