Schiller, Johann Christoph Friedrich: Stuart Mária; Fordította: Lendvai István; Q 3019

- 58 MORTIMER: LEICESTER: MORTIMER: LEICESTER: MORTIMER: Mindez mit ér, ha Ersr-'bet csalódik, Ha Mária él? Nem változott a helyzet: Itt nem segit, csak bátor rajtaütés. S ha nincs egyéb,írtért ne kezdenők? Ha ön kiadja gyorsan a parancsot, Egy hadsereg siet zászló alá. A britt nemesség jórészt mind öné, Titkos barátja sok van Máriának, A Percyek s Howardok törzse él, Igaz: ma kegyvesztettek, ámde bátrak, Csak egy nagy úrtól várnak biztatást. Színlelni nincs miért. Álljon ki nyíltan! Ha ön lovag, megvédi kedvesét, És megverekszik érte. Ön kegyence A britt királynőnek. Ha ugy akarja, Elcsalja őt egyik várkastélyába, Ahogy megtette máskor is. Ha férfi, Ott majd kiáll, ott ráparancsol, Rabságba ejti, s addig tartja ott, Mígnem szabaddá tette Máriát! Elképedek, megrémülök, - hová Ragadja önt a szédült képzelet? Hallgasson énrám és megfontolatlan Semmit se kezdjen. - Jönnek, - tűnjön el! /Zaj/ És Márlát mivel ylgasztalom? Közölje Máriával: én imádom. Közölje ön, mert én megmentőjének, És nem szerelmi postásnak szegődtem /El./