Schiller, Johann Christoph Friedrich: Stuart Mária; Fordította: Lendvai István; Q 3019

LEICESTER: MORTIMER: LEICESTER: MORTIMER: LEICESTER: MORTIMER

: LEICESTER: MORTIMER: LEICESTER: MORTIMER: LEICESTER: MQR TIMER: LEICESTER: MORTIMER: /elc s odáIkozva/ Hi lelte Sir Paulet

et? Nem tudom« Talán a nem remélt királyi kegy /fürkésző tekintettel/ És ön bizalmat érdemel valóban? /Ugyanúgy/ Lord Leicester, ezt kérdem most én is öntől. Ugy mondta, titkos közlendője van. Ha biztosit, hogy bátran mondhatom. S mi biztosit, hogy ön megbizható? Ne sértse önt a nyilt kételkedés: Két arca van, mint látom, udvarunknál, Egyik hamis. Le vájjon melyik az? Lord Leicester, önnel éppen igy vagyok. Ki kezdje hát közülünk a bizalmai? Akit kevésbbé érhet veszteség. Egyszóval ön! Sőt éppen ön! Világos! Ha ellenem vall egy hatalmas ur, Halott vagyok. Ha én árulkodom, Nem sinyli azt meg ő, a nagy kegyenc. Ön téved ebben. Másra van hatalmam, De udvarunkban nincs kisebb legény Mindarra nézve, mit szavára biznék: Bukásba dönt egy hitvány fültanu. Ha már a lord, ilyen mindenható, Hozzám ereszkedett, és méltatott E vallomásra, rátartibb leszek: