Schiller, Johann Christoph Friedrich: Stuart Mária; Fordította: Lendvai István; Q 3019

LEICESTER: MORTIMER: ( LEICESTER: MORTIMER: LEICESTER: MORTIMER: LEICESTER: MORTIMER: LEICESTER: MORTIMER: - 51 Följebb becsülhetem személyemet, S nagylelkűségben példát adhatok. Csak kezdje bátran, hadd kövessem aztán! /gyorsan előveszi a levelet/ A skót királynő önnek küldi ez^. /összerezzen, aztán a levélhez kap/ Halkan beszéljen. - Ez mi itt? A képe! /megcsókolja ás elragadtatva nézegeti/ /erősen figyeli a levélolvasó lordot/ Ezt látva, mylord, nincs többé gyanúm. /aki átfutotta szemével ás gyorsan átolvasta a levelet/ Ön persze tudja, hogy mit irt a felség. Én? Egy betűt sem, Ej, hiszen csak Közölte önnel Nem közölt, csak annyit: Mylord megoldja nékem a talányt. Nekem talány, hogy a kegyenohez fordul, Birái egyikéhez, nyilt ellenfeléhez, Csak tőle vár reményt - És mégsem agyrém: Az ön szeméből túlontúl tudom, Mit érez őiránta. Tán előbb Ön fejtené meg részvétét iránta, És hogy bizalmát hogy* szerezte meg? Néhány szavamból megláthatja ön. Vallásomat Rómában megtagadtam, A Gulse-ek oldalán buzgólkodom,