Schiller, Johann Christoph Friedrich: Stuart Mária; Fordította: Lendvai István; Q 3019

mária hanna Í • I ' I I . , ' 1 -11 JF Szemed sem arra, hogy mi Illenék. jÉfi Máskor kerested a szelíd magányt, Szemérmes arcod könnyen elpirult. Akkor? csak egy tüzelte: vágyódásod l,elépted akkor titkaidnak fátylát, A férfi hetyke bűne nem hagyott Szikrányi észt agyadba^' Vakmerőn Piacra állott pőre szégyened. Hazánk királyi párját - gyászos emlék! • Orcád előtt a gyilossal vitetted Ediriburgjuteáin , hol átok zúgott Feléjey,- és te parlamentedet Körülvetetted zsoldos fegyverekkel, S ott, az Igazság templomában, ott Egy rut komédiát rendeztetek, Kimondva azt, hogy nem gyilkolt a gyilkos. De még tovább is mentél ... Mondd el végig! Oltár előtt a hitvesévé lettem! '0, bár takarná hallgatás örökre A lázité, a megdöbbentő órát! Olyanhoz Illenék, ki elveszett Egészen ... 6, de nem, te nem vesztél el^l Ismerlek én, hiszen tán ón vagyok, «•sí''

1 Ki megnevelt kicsiny j^efmekkorodban. Szived vias£, mécfján lágyítható, ,HogyMhegjavultál, én vagyok tanúd! Fel hát a fejjel! Bókülj meg magaddal!