Capek, Karel: Az anya; nyersfordítás; Q 2836

- 53 Az ál

atask 1з szüksége van férfiakra* /vállára toszi kezét/ Joa, mit határozol lóul? /kislullk a karjai közül/ íngeuj el, anyu. Hát jó. Ja .ár kemény vagyok, ezt la ki irom. Inkább no szeress, ueg. ea az éa szeretetem kemény ёз гоазг. Farkasok anyjának érzem magam, mert hidd el, ninca ve3zettebb d log a világon, raiat aay <nek lenni. Ja tehát menni akarsz, menj. .e ezze. megölsz eagem. Jos miért nem aész? ányttka, ne haragudj rám: tudod ezt én nem tudom neked ugy megmagyarázni, he hadd beszélni e hazát, a hazát аз meglátod... belátod m, gad is, hogy nekem éppen ugy el kell menni, mint a többieknek... Jaa-it se látok be 14nl. Jeu látok, nem látok, nem érted, hogy a 3Írástól félig vak vagyok? it kell nekem látnom, dreg any ínak? m mi-dlg оза benneteket láttalak, gyerekeket, még meg aea szoktak, hogy kiöalz^ek vagytok, már felnőt.ek lettetek, utnad raagud kisfiam, gyere ide. Ulyea nagy vagy már! Igen Tóni, neked aár agy kell viselkedned, mint e.y a giett férfinek. Igen anyuka, ugy. dgj, ug^ bizony. Nem szabad itthag.aod ezt a te fájdalommal tolt, jolnndos öreg anyádat, hogy agyongyötörje magát. Та nam- tudod, ho у dt tennék, ha elaeanél. Kimennék az utcára és ordítanék: hogy megátkozom ezt а náborut és megátkozom azokat, akik téged odakdldenek... he .nyu •. • JÖ.-Í mehetsz Tóni! nayád részére tá-aaszt 6з védelmet kell nyújtanod. Csak fe maradtál nekem. Itt kell maradnod! ßa tudom, .ogy ez áldozat azámoura, de mini férfinak, néha ilyen áldoza ot is keil hoznod.