Szenes Béla: Nem nősülök; Q 2499

- 73 - " kern van a legnehezebb pozícióm. Mikor jönnek ki az emberek, mind nekem mondják: "Na, portás ur, szép kis darabot adtak maguk megint!" és ugy néznek rám, mintha én irtam voln azt a darabot. Ha a szerző hallaná, amiket én itt végighallgatok, elmenne a kedve a da rábírástól azt tudom. ÖREG SZERKESZTŐ: / nevetve / A szerzőt ideállítani középre, mikor, az emberek jönnek ki a darabjától, ez nem is rossz ötlet. Isten vele, Vajek. / be /. / pillanatnyi szünet után a báróné Magdával jobbról. Karonfogva jönnek, mint két jóbarátnő /. MAGDA: / ellentétben a régi Kisfalvy Magdával, a legdiszkrétebb eleganciával öltözködik. Fehér belépő, etb. kedves, bájos és igazán lányos megjelenés. E pillanatban azonban feltűnően lehangolt és zavart /. BARGNE: / körülnézve / Ismerős falak. Szegény uram, hogy szeretett idejárni. MAGDA: / halkan / A mama nincs itt. BÁRÓNÉ: Portás ur, Kisfalvy névre? PORTAS: Igenis. / átadja a jegyet /. BÁRÓNÉ: Elkezdték már? PORTÁS: Még nem. Egy kis késésünk van vsa.. i MAGDA: / könnyes hangon / Katinka néni. - nem haragszol meg? BARONÉ: / megdöbbenve / Fiam, valami baj van? MAGDA: Katinka néni, édes jó Katinka néni, én ugy szeretnék hazamenni . BÁRÓNÉ: N Magda, nézz rám.- Mi van veled? MAGDA: / fejét elfordítva / Semmi Katinka néni, de ugy megfájdult a fejem. Én azt hiszem, ha most bemennék a sok ember közé, talán el is ájulnék. BÁRÓNÉ: Látod Magda, az előbb itt a Lipót körúton mégis csak történhetett valami. MAGDA: / tul heveßen tiltakozva / le nem Katinka néni, igazán nem. BA'RÓNÉ: Megállja csak fiam. Mialatt én bementem a cukorüzletbe... MAGDA: En átmentem A kocsiúton a máoik oldalra és bedobtam a levelet