Szenes Béla: Nem nősülök; Q 2499

- 74 - " De mira kijöttem, észrevettem, hegy a szemed könnyes volt Beszéltél valakivel? Katinka néni, nézd, nem történt semmi különös. / szomorua Én, mióta hazajöttünk Pestre... megint egy kicsit rosszke vagyok... Megint szégyenlem magamat... egy kicsit... nagy ... a régi Magda miatt, aki én voltam; Ugyan Magda, - gyerek voltál! / szomorúan / "Gyerek!" Tegnap is elmentem egy körúti bár mellett, ahol én egy éjjel az asztal tetején táncoltam. Másoktól láttad, majmoltad őket. Te megboeeátottad, azt tudom. De hiába, az a lány, aki én voltam, mégis csak én vagyok most is. Fs ha ez eszembe ju legjobb szeretnék elbújni odahaza és senkivel se találkozi Magda, kit láttál te az előbb? / könyörögve / Hadd menjek haza, Katinka néni. Jól van fiam. Igaz, hogy anyád nagyon akarta, hogy itt legyünk, de azért hazamehetünk. Nem, nem. Én hazamegyek egyedül. Arról szó sincs. Beszólok anyádhoz, egy perc éo visszajőve / közelebb lépve Magdához / De azt megmondom őszintén: nec -vagyok túlságosan elragadtatva. Nézd, én már hónapok óta c rültem annak, hogy Pesten majd kicsit vidámabban élhetünk, de bárhová szeretnék menni, neked kifogásod van ellene. Sz retem a zenét, de te már éjfélkor unni kezded, - imádom a táncot, de nem nézhetem, mert ha két fordulót táncoltál, m haza akarsz menni, - jól érzem magam kedves társaságban, d ha egy fiatalember végre odamerészkedik hozzánk... te / ut nozza / igy nézel rá, hogy az már menekül, - nézd, én igaz nem kivánok kicsapongó életét élbi, de megsavanyodni se ak rok,- én belenyugszom abba, hogy meg kell öregedni, de ker getni azért nem hagyom magamat! Várj meg. Mindjárt itt leezek. / be bal hátsó ajtón /. / utánanéz, és rajongó szeretettel / Te aranyos, drága, te / páholylépcsők felől, balról jön / Szervusz Magdám, te va,