Zalai Szalai László: Farsangi esküvő; Q 2494

lo. percet« Szuhay.. Jól van, jól. /El./ Erzsike. Mi baj István? Mért olyan rosszkedvű? István. Hát csak ugy...És maga mért olyan jókedvű?... Erzsike. Én is csak ugy. . .Foglal jon helyet . /Tűit, leül./ István. Köszönöm. Tulajdonképpen csak azért maradtam, hogy egy érdekes hirt közöl je k magéval. Erzsike. Tessék. Üljön le, Pistái István. Hallom, Krecsmer báró megkéri a kezét az öccee számára. Erzsike. Kicsoda? István. Krecsmer báró. Erzsike. Megkéri a kezemet? Az én kezemet? Nahát, azt próbálja meg | István. Miért? Nem megy hozzá? Erzsike. Nemi lstván

: Tálén nem akar fórjhezmenni? Erzsike. Azt nem mondtam. István. Mondja, Erzsike, nem szeret maga senkit? Erzsike. Ha tudná István, milyen édes kis nyulat hozott ímekem ma reggel Mihály bácsit István. Szeretnék valamit magának mondani. Erzsike. Nekem? István. Inkább mégse mondom raegl Erzsike. Hát akkor ne mondja. Nem is vagyok rá kivánosi. István. Hát mondjam? Mondhatom? Erzsike. Ahogy akarja. István; Jó, ón megmondom, de előbb adja ide a kezét. Erzsike; Minek?