Zalai Szalai László: Farsangi esküvő; Q 2494

II. István. Erzsike István. Erzsike< Hogy el ne szaladhasson. Ne mondja, nem kell megmondani. Duett. Erzsike - István. I* Bnlékszik régen egy gyerek Mit esküdött magának Felettük tiszta volt az ég De vége volt a nyárnak. Szemükbe édes könru eket Szivükbe szép reményeket Osalt a vágy ü®lfa vágy Néha ugy fáj. Refr. Mondd a szived vár-e még ügy sietnék már feléd Él-e még a régi, régi csók. Add kezembe kis kezed Véled oly boldog leszek S mondd ki azt a drága drága szót. Édes hangod ugy imádom Meglesem a szót a szádon. Szinte félek, hogy osak álom Birnl ennyi jót. Mondd, a szived vár-e még, Ugy sietnék feléd. Jöjj, tiéd e sziv Tiéd e csók.