Vadady Albert: Csókolj meg János; Q 2487
- 10 Kalotay Klára uszóbajnoknőhöz"...,( leejti az újságot,iiedten) Ah,Istenein.. .Hát ez borzasztó,.. Kalotay:(keserűen) A te nevelésed... Emma: (komikus igyekezettel) Nem igaz...Ez ellen ünnepélyesen tiltakozom, ..Egyedül te vagy az oka,hogy ez megtörténhetett. Kalotay:(mellét veri) En ?,..En vagyok a hibás ?..,he mentegesd magad ilyen ostobasággal > Emma: Hát ki egyezett bele,hogy Klári több napos kirándulásokon vegyen részt,hogy ne tudjuk ellenőrizni,hogy kivel barátkozik ? Kalotay:Bgy mai lánynak szüksége van ennyi önállóságra.Az a baj,hogy te nem törődtél vele eleget.Nem láttad el jótanácsokkal. Emma: H't nem tanácsoltam eleget,hogy menjen férjhez ?..,De hiába jött ide egy tucat kérő,neki egyik se kellett, Kalotay:Egyik sem volt az igazi. Emma: (élesen) Talán ez az igazi ? Kalotay:(dühös) Arról beszélj,mikor adtál neki bizalmas utbaigazitást ? Egy tapasztalatlan,serdülő lánynak ez a legjobb útravaló. Emma: (siránkozva) Kálmán — te elfelejted,hogy még én is tapasztalatlan hajadon vagyok... Kalotay:De korodnál fogva többet tudsz,mint Klári. Emma: Nem igaz, En csak hirből ismerem a férfiakat.. .En nem tegeződtem még eggyel se. Kalotay:De azt megtudtad volna magyarázni,hogy tartózkodó legyen velük szemben. Emma: Mit magyar ázzak, .amikor itt állok előtte követendő példaként ? (komikusan kihúzza magát) Kalotay: (legyint) Hát azt hagyjuk. Emma: De nem hagvjuk.Te engedted meg neki,hogy minden sportba beleártsa magát.Az úszástól a sulydobágig mindent tudni akar.Emlékezz csak,hogy nevettél,amikor elmesélte,hogy már boxolni is tud. (mutatja) Kalotay:Egy egészséges,fiata.1 lány ki kell,hogy tombolja magát. Emma: (szörnyülködve) Hát tomboltam én valaha ?.., Kalotay:(székbe roskad) Rémes...Öngyilkosság a lányom miatt...Megáll az eszem... Emma: Ilyen szégyen még nem történt a családunkban...(felemeli az újságot) Es milyen nagy betűkkel szedték...Jaj,ne is lássam...(ledobja az újságot) Kalotay:Csak azt nem értem,mórt nem beszólt Klári soha erről az emberről ? Emma: Mert oka volt rá,hogy ne beszéljen.róla, Kalotay: (felugrik.) Hát ez kétségbeejtő... Emma: Attól félek,hogy most is vajszivü leszel.Pedig ezt csak apai szigorral lehet elintézni. Kalotay:Legy nyugodt,most kemény leszek. Klári hangja:(amint elhalad az ablak előtt) Helló !...Hobi !... Emma: (izgatottan) Ez Klári... En nem maradok itt.Beszólj vele csak te... (felkapja a kötést, jobbia indul,az ajtóból remegő hangon visszaszól) De azért kimóld az idegeidet...(jobbra el) Kalotay: (kihúzza magát, megrántja elől a kabát, ját, idegesen köhint, türelme tie nül tekint az ajtó felé) 2. j elenet KäIöta~KPIi