Vadady Albert: Csókolj meg János; Q 2487
- 35 Ezt a találkozást nem fogom elfelejteni soha. Kalotay:In sem. Farkas: Sok szerencsét,kedves vezérem.(az ajtóbél integetve) Sok szerencsét .(jobbra el) Kalotay:(a boritékot nézi,keserűen) Tizenötezer forint...(lecsapja a boritékot) Zsaroló gazember !... 6. ielenet Kalotay,Rl*ri Kl^ri: (balról) Szervusz apa.(hozzászalad,homlokon csókolja) Kalotay:(eroltett nyugalommal) Jókor jöttél,Most járt itt Farkas János. Klári: (egyszerűen) .akkor urbr mindent tudsz. Kalotay:Mindent,Azt is,hogy tegnap* este nála jártál, Klári: Nagyon haragszol ? Kalotay:Már tul vagyok rajta,Szeretném felszámolni ezt a kinos ügyet. Nem akarok több 'lmatlan éjszakát. Klári: (megsimogatja) Szegény apa... Kalotay:Igárd meg,hogy elfelejted ás soha többé nem beszélünk róla. Klári: (szünet után,halkan) Lehetetlen... Kalotay: (riadtan) Nem igóred meg ? Klári: apa,..én szeretem őt... Kalotay:Farkas Jánost ?... Klári: (bólint) Igen. Kalotayez képtelenség... Klári: Ne haragudj,nem tehetek róla. Kalotay:(rendkivül izgatott,nem találja a helyét) Nem haragszom.., dehogy haragszom...Csak nem tudom megérteni... Klári: Eleinte magam is kételkedtem benne.Azt hittem,osak képzelődöm, de most már biztos,hogy szeretem. Kalotay :N"ézd Klárikám,nem lenne semmi kifogásom,ha azt jelentenéd,hogy szeretsz egy jóravaló, derék fiatalembert ós a felesége akarsz lenni,De ez a Farkas... Klári: Tudom.Különös elvei vannak.Gyűlöli a gazdagokatde én azért mégis szeretem».. Kalotay:(kiabál) Hát most már tisztán áll előttem ez a rongy ember ! azt mondtad.hogy gyűlöli a gazdagokat ?...(gúnyosan nevet) Klári: Mit nevetsz ? Kalotay:Idefigyelj lányom,Ez az ember azért rendezte az egész öngyilkossági komédiát,hogy megzsaroljon engem,Ha láttad v«lna,hogy hajbókolt,hogy lelkendezett nekem* Klári: Nem értem., * Kalotay:Tizenötezer forintért a nyakamba sózta azt az ostoba találmányát .Nézd. (mutatja a boritékot) Itt nyugtázta a vételárat. Klári: • Márt vetted meg tőle,ha értéktelen ? Kalotay:ííogy az én okos lányomat felvilágosítsam.Mert ez a sehonnai a vételár felében rolád is lemondott. Klári: Rólam ? ...[sirágra görbülő szájjal) liát ez borzasztó,.. (megtörli a szemét) Kalotay:(megsimogatja) Szegénykém...Keserves az ilyen csalódás. Sajnálom, hogy fájdalmat okoztam neked. Klári: (erőt vesz magán) Nem baj...Kellett nekem ez a lecke.Hamar el fogom felejteni.
