Vadady Albert: Csókolj meg János; Q 2487
Kalotay:(belekarol) Gyere,megnézzük az uj mozdonyt.(Kl 'rival balra el) 7. jelenet Teri tJ*no3.majd Kl^ri Teri: (jobbról benyit,visszaszól) Tessék bejönni. János: (jobbról belép) Egy nagy,tömött t'ska volt...(körűinéz,meglátja a táskáját) Ott van.,.(felkapja) Ez az. Teri: ürülök,hogy megtalálta. János: (felkapja az Íróasztalon álló,ezüstkeretes fényképet.izgatottan) Mondja kérem,ki ez a hölgy ? Teri: A vezérigazgató ur lánya. János: (elképedve) Kalotay Kl , ?ri ?... Teri: Igen.Az úszóbajnoknő. Talán ismeri ? János: (felindulását leplezve) Nem...nem ismerem.,.he azt hiszem,már láttam valahol ezt a ke pet.•.(leteszi) Teri: Az lehet.Gyakran hoznak felvételeket róla a képeslapok. Klári: (balról benyit,pillanat ig meghökkenve szembenéz Jánossal,aztán beteszi az ajtót,Terihez,felindultan) Terike kérem,hagyjon magamra ezzel az úrral. Teri: Kérem.(jobbra el) 8. jelenet Kl*ri,J 6nos János: (előre lép,megilletődve) Klárika... Klári: (élesen) Szóval tud ja, hog}'- ki vagyok ? János: Most tudtam meg. Klári: Remek színész,de nekem már hiába játszik. János: Mit jelentenek ezek a rejtélyes szavak ? Klári: Vakmerőbb,mint gondoltam.Pedig okosabban tette volna,ha a jól sikerült üzlet után gyorsan elpárolog innen. János: Miről beszél ? Klári: (gúnyosan) Ne komédiázzon mérnök ur.Mutassa meg az igazi aroát. János: Fogalmam sincs miről van szó. Klári: Hiába adja az ártatlant én már végeztem magával.Usak annyi mondanivalóm van,hogy soha többet ae kerüljön a szemem elé. János: De Klárika... Klári: (élesen) Megtiltom,hogy a nevemen szólítson ! Gyűlölöm magát ! János: (könnyen) Hja ugy...H*t ez más .Tehát meggondolta magát.,,Mit is várhat egy ilyen előkelő kisasszony egy ilyen szegény legénytől ?...Semmit.Azaz,hogy amit várhat azt már megkapta: egy ostoba kalandot egy még ostobább csókkal fűszerezve. Klári: Legyen nyugodt,ón sem értékelem már semmire. János: Ha tudtam volna,hogy egy vezérigazgatói dinasztia nagyreményű sarja.ha megszakadt volna a szivem,akkor sem szaladtam volna maga után. Klári: Van bátorsága ilyen szemtelenül hazudni ? János: (keményen) H 4t ezt visszautasítom. - Azért szódültem meg.mert én magában egy ideált láttam: egy t iszt alelkü,dolgos felesógnekvalót.Pedig maga,csak egy üreslelkü,szívtelen teremtés. Klári: Még maga sérteget ?...Maga,maga...közönséges szélhámos ! János: (férfiasan) Erre nem szolgáltam rá ! Klári: Még többre is. Zsivány,útonálló !
