Adujev-Scserbasov: Dohányon vett kapitány; Q 2385

- 23 Anton: Péter: Szmurov: Péter: Nenila: Péter: Anton: Péter: Szmurov

i Péter: Anton: jW- ' ""v. Péter: Péter: Ljuba: Péter: Ljuba: Péter: De még mennyire. Ahhoz már elég érett vagyok. • - * />y Nono, előbb csak tanulj, aztán majd megnősülhetsz. Ne busulj anyám, szép és gazdag kapitányné jut a fiadnak: a házigazdánk leánya, /térdreesik/ Atyuska. JóltevŐm, Ne térdelj előttem, mint az ikonok előtt. Itt vannak a külföldi vendégek, röstellem magam, /üenilához/ Mit szólsz ehhez a házassághoz anyám? Egy kalmár leánya és Szvinyin bojár fia? Ez lehetetlen. /fenyegetően/ Már pedig ez igy lesz. Elég volt az elzárkózásokból, bojárok. /Antonhoz/ Hát te mit szólsz hozzá fiam? /persze azt hiszi, hogy Glikerijárói van szó/ Azt uram, hogy mi már meg is egyeztünk: hozzám jön akár rögtön is. Hallod ezt kalmár? Épp ma tudtam meg Arinától, a dajkától, hogy a lányom már régen hajlik Antonhoz, csak én nem vettem észre semmit. /egyik oldalról Iván növekvő értelmetlenséggel ás izgalommal figyel/ Hát ez bizony csoda..de azért jó lesz megkérdezni a menyasszonyt is. Mindjárt megkeresem, /befurakodik a tömegbe/ * * — • • • /pár lépést tesz a másik irányba/ Én pedig már meg is találtam. Ljuba. /Zene. Pináié. Melodráma/ /zenére beszél/ Gyere Ljuba, ne félj, légv őszinte hozzám. Nézz rám. Én tpdcm mi a szived - titka. /izgatottan/ Tudod? Uram. A választottad még nem az, akinek lennie kellene, sötétben botorkál még nem világosodott fel, /Ljuba igent int/ Do én nyélbeütöm a ti szerencséteket. Nagy utat nyitok meg előtte. Hires kapitány lesz belőle. • J /elszorult szivvel maga elé halkan/ Az én Ivánomból. Majd meglátod..ha majd visszatár és megértette, hogy