Adujev-Scserbasov: Dohányon vett kapitány; Q 2385

- 24 Ljuba: Peters Akaki s Peters Akaki: Péter: Kar: Péter: x /ár? Péter: » r? 1 a: Péter: Iván: Ljuba: Iván: neki is, és hazájának is milyen áldás a tudása, még jobban fog tetszeni neked. Mondd meg őszintén, hajlandó vagy-e várni rá? Igen uram. /megcsókolja Ljubát/ Szépen feléltél. Most menj lányom, eredj. /Ljuba boldog izgalommal kimegy, Péter visszatér az asztalhoz, ének/ Nos, beleegyezett? Igen, Ihatnánk egyet rá. Igyunk az ifjú jegyespárra. Igyunk. /Iván aki megdöbbenve hallgacta, hogy Ljuba beleegyezett x házasságba, s nem tudja, hogy L^uj- .„gondolt, most italt hoz a cárnak, de izgalmában elejti a serleget, mely nagy csörrenéssel leesik./ Ejnye, nézd csak mondd mi lelt? Csak szólj, mi a baj? Hatalmas cár nagy kegyelmet adj nekem Oh hallgass rám A gazdám hadd kövessem hadd menjek én is vele» Itt nékem nem lehet élnem meghalok, érzem itt hadd menjek e.L - kegyes uralkodóm, hadd menjek a gazdámmal. /a nagy korona alatt prózában/ Milyen hűséges vagy. /a bojárok felé/ Ha ti olyan hűségesen szolgálnátok engem, mint Iván a gazdáját, könnyebben menne minden, /Nenilához/ Bo.iúrasszony beleegyezel? Ha a fiát elszakitják az anyjától, csak nem fog sirni egy szolga miatt, /gőgösen kimegy Antonnal/ /'melodráma/ Elmehetsz Iván a gazdáddal Párisba. /felugrik, kifelé szalad, mielőtt kiérne, Ljuba jön vele szemben./ /ének/ Iván! Drága párom hova sietsz? El. Csak el, hogy ne lássalak soha többé/ hogy ne fájjon érted a szivem, csak élj vigan mással, te hűtlen.