Adujev-Scserbasov: Dohányon vett kapitány; Q 2385

- 17 Blaziusz: Kar: Blaziusz? ÍLcaÍ. O Blaziusz: Kar: 3 vrr'nro Vs Péteri Hej, nem veszhet el úszik mind valahány, hahó, 2, Három hosszú nap telik el nince part sehol kinr a szomjúság, szörnyen fáj az üres gyomor. Mind. megették már amit lehetett ringyet-rongyot, cafatot, köteleo, Mind a kapcsot, deszkát csattot harminc fogsor mégis csattog Jaj de jön a cápa már. Harminc matróz és a szakács szörnyű, halál. Hej lenyeli mind őket benne hajóznak már. 3. Gyorsan úszott velük a "hal nincs arra szó Hej de arra járt ép egy gyors cethalászhajoc Ej, de duzzadt vesd ki a szigonyod rajta, húzzad. Nosza, megyen a dolog szétmetélték nagy fürésszel s lám teli volt az tengerésszel és mind élve jött elő Harminc matróz és a szakáos még ily csodát. Hej, keletre ért mégis ennyi kalandon át Hurrá, hurrá, hurrá. /matrózdzsigg, tánc/ /tánc után sorra ölelgeti a hajósokat/' Drága vendégeim. Egyetek, igyatok, teljen a bigyatok,, Azaz begyetek. ízé szóval igyatok, egyetek /belezavarodik,/ Egyetek, igyatok, én máris vigadok. Most jó volt mi? /a nagy ölelgetésben odaért egy személyhez, akit még részegen is felismer. Nem lehet látni, hogyan került közéjük ez a kimagasló alak, de a vendégek között folyton nő az izgatott suttogás a bojárok előkapkod-* ják széles ujjukból parókáikat és izgatottan felteszik, ki hogy tudja. Szmurov elképedve mered a nagy vendégre, tátott szájjal, aztán mélyen meghajol és dadog /uram, bátyuska, Péter Alexejevios. Felség. /a lábával dobbant/ i