Adujev-Scserbasov: Dohányon vett kapitány; Q 2385

- 9 ­Glikeri ja: Ljuba: Glikeri ja: Ljuba: Glikeri ja: Ljuba: Glikeri ja: Ljuba: Glikeri ja: Ljübat •' Glikeri ja: Ljuba: Glikeri ja: Ljuba: Glikerija: Ljuba: Glikerija: Anton: Glikeri ja: Anton: Jjjuto: Nincsen semmi. Csak a ruhád izgatott fel. Ah. Csak nincs hiba rajta? Nem drágám, hát hol vannak a csipkék? Az arcodon miért nincs egy szépségtapasz sem. Ah. /meginog/ Szentisten. Rosszul lett, Jjónyok, lányok, gyorsan /két lány beszalad, egyik vizet spriccel Glikerija arcába/ /magához tér, pofonüti a lányt/ Te buta liba, elron­tottad a coiffrisürömet. /kiküldi a lányokat/ Hagyjátok a coiffurejét. /lányok nevetve el/ Dehát mi van veled? ^ Ah a csontok, a csontok. Miféle csontok? A halcsontok» Ugy vágják a derekamat, hogy nem ka­pok levegőt. Ah. Ki kell engedni a fűződet. Gyere a szobámba. /rémülten/ Kiengedni? Nem lehet. Őt lány félnapig húzta össze a szalagját. Hát akkor hogy fogsz igy táncolni? Táncolni? Ez a fűző a menüett minden figuráját ki­szorította belőlem. Nem emlékszel a lépésekre? Annyira nem, mintha egy tehén nyalta volna le az emlékezetemről. Akkor jó lenne, ha kicsit gyakorolnád. Majd én meg­mutatom. /mutatja, dúdolva/ /utánozza/ Egy, kettő, három /esetlenül mozog/ Ah nem. birom, egy-kettő. Mindjárt elesem. Egy-kettő . íárom. /meginog/ /nyegle, kicicomázott csinos fiatalember belépett, most karját tartja a szédülő Glik. dereka alá/ Tartom, csak essen. /'ájultan a karjába esik/ Ah. Tudtam. Ahol én megjelenek, a lányok mindjárt a karom­ba esnek, érdekes. Ez nem is olyan csúnya. Olyan jó húsban van, hogy nem is lehet más, caak a gazdag Szmurov lánya.

Next

/
Thumbnails
Contents