Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 2133

28 12. jelenet Az inas, a vőlegény /zsebredugja a kezét és a lábával groteszk, kényel­metlen mozdulatot tesz, mintha a nadrág vágná közé­pen a varrásnál.Néhány pillanatig az inas körül somfordál, akit némán gy<_ _ : > i / i g úsztál. Látható habozás után végre megszólitja/ Jöjjön csak ide, Lajosi Tessék parancsolni,méltóságos ur! /fölveszi a kerevetről az asszony otthagyott sáljátjbelétemeti az arcát,nagy sóhajjal beszivja az illatát. Majd játék után/ Tud maga hallgatni, Lajos ? /szolgai készséggel/ Tudok,méltóságos ur ! Jól vaii! /pénzt ad neki/ /elveszi a pénzt/ Köszönöm,méltóságos url I És most mondja meg nekem,hogy a komtesz komornája, az a vörös,ugye Licinek hivják ? Hogy az milyen lány. "Olyan" ? Lehet azzal "okosan" beszélni ? /kis. hallgatás után/ Nem tudom méltóságos ur. Dé nem szedetném,ha "olyan" lenne.Mert a menyasszonyom, /zsebredugja a pénzt,amit az imént kapott és megint rakosgatni kezdi az edényeket/ /pattint az ujjával/ Ejnye ! /mialatt csendesen minden felindulás nélkül dolgozik/ Már egy éve elmátkásodtunk.Ugy van,hogy csak őszig szolgálunk a kastélyban,aztán én leszek a kertész itten.Akkor elveszem.

Next

/
Thumbnails
Contents