Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 2133

I - 29 Gratulálok! /kis szünet/ Hát akkor mondja, van valami más szolgálóféle a kastélyban ? Van ! A mosóné.De az most beteg.Vizkóros. Meg van püffedve a lába ... Meg az öreg méltósága dadája .../ vőlegényre néz/ Augusztusban lesz nyolcvan éves. ./türelmetlenül legyint/ Hát a faluban? A falban vannak ügyes menyecskék ? /lelkesen/ De vannak ám! Vasárnap selyemkendŐsen,pirositósan,lakkcipősen csak ugy páváskodnak a templom előtt, /mint egy cinkostárshoz/ No menjen le,szólitson elő egyet.Szép arany fülbevalóra valót kapna tőlem.Fogja maga is. /megint pénzt ad az inasnak/ Kézit csókolom, /előbb elteszi a pénzt, aztán felel/ De nem lehet ám,méltóságos ur! Betyár falu ez! A férfiak bicskával őrzik á fehérnépet.Bem mondom,még nappal,ha az ember nagyon utánajárna,valamék csűrbe,valamék paydláson.De ilyenkor ? /megcsóválja a fejét/ Az egész falu alszik.Éccaka ? Felverni őket ? Rájuk gyújtani a tetőt ? Tüzet kiáttanának ! Tyü,de az.oldalunkba nyomnák a kést ! Vőlegény: /leül, keresztbeteszi és idegesen reszketteti a lábát/ A fenébe... Inas: Biz ugy.../sóhajt/ Haj, nem olyan idők járnak már, mint régen. Nagyon kinyilt a paraszt szeme. /gondolkozik/ Hanem vóna itt az ààvégen egy asszony. Az olyanféle. Abbul él. Tele is firkáltál a háza falát az oskolás gyerekek Vőlegény: inas: Vőlegény: Inas: Vőlegény: Inas: