Lakatos László: Láz; Q 2106

- 65 Helyes? TÖRÖK: Nem! Nem helyes. GÖNCZI: /csodálkozik^ Mi! Te...?! TÖRÖK: /gyorsan/^Sos'em voltam kicsinyes. Az emberek beszélnének, ha elküldenek. Ez hozzátartozik az én rehabilitációmhoz, hogy itt maradjon a házban...Legalább egyelőre. /Telefon szól. Idegesen/ Már megint. GÖNCZI: Mi az, hogy: már megint! Orvos sose mondhatja telefonra, hogy már megint. A

öl

emeli a hallgatót/ Halló...Küldöm.../Átadja a hallgatót/ Egri. TÖRÖK: Köszönöm. /Átveszi a hallgatót/ Itt Török...Gondoltam...Negyennyolv órát be kell várni...Pulzus?...? Láz?...Köszönöm. Majd megbeszélem a professzor úrral. /Leakaszt/ Az első emelet huszonegyről van szó. GÖNCZI: /ceruzát vesz föl/Pulzus?! TÖRÖK: Hetvenegy••• GÖNCZI: /jegyzi/ TÖRÖK: Agit tegnap hoztak be. GÖNCZI: Láz?! TÖRÖK: Harminchét kilenc. GÖNCZI: /jegyzi/ TÖRÖK: Aényelmetlenül/ Egri Bandi azt mondta, hogy miután ma már Ы úgyis б kezelte, átvenné a pácienst. GÖNCZI: És te mit feleltél! TÖRÖK: /m.f./ Hallottad Aurél bátyám. Hogy megbeszélem veled. GÖNCZI: Szégyell magad! TÖRÖK: Bocsáss meg, én ugy gondoltam, hogy lefekszem huszonnégy. . .aka«- / rom mondani tizenkét, ßt

1 GÖNCZI: Mit csinálsz?! TÖRÖK: Lefekszem. GÖNCZI: Ugyan! Érsek lett belőled,vagy főispán? Mi orvosok vagyunk. A